Orvosi források

Orvosbiológiai kutatás

Az erőforrások szakasz ezen oldala az orvosbiológiai kutatás témájának legfontosabb forrásaira hívja fel a figyelmet. A téma két szempontból tekinthető át: az orvosbiológiai témájú, katonai célú kutatás, valamint a katonai állomány mint kutatásban részt vevő személyek vizsgálata. Mindkét szemponthoz olyan etikai kérdések kapcsolódnak, amelyek az általános egészségügyi gyakorlatban felmerülőkön túl a katonai környezetre jellemzőek.

Az orvosbiológiai tudományos kutatás nagyon fontos lehet a katonai képességek szempontjából. Elsősorban azért, mert a háborús fegyverek – golyók, bombák, rakéták és más fegyverzet – elsődleges célpontja gyakran az ember. A „hagyományos” fegyvereken túl a tömegpusztító fegyverek (vegyi, biológiai, nukleáris és radiológiai, CBRN) sajátos kárt okozó mechanizmusokkal rendelkeznek. A mikrohullámot, lézert vagy hangot használó újonnan megjelenő fegyverek szintén károsíthatják az emberi testet. A fegyverek kórélettani hatásainak megértése szükséges a védelmi ellenintézkedések és kezelések kidolgozásához. Fennáll azonban a veszélye, hogy az orvosbiológiai tudományos kutatást kiterjesztik a fegyverek hatékonyabbá tételére vagy a károkozás új módjainak felkutatására. Különösen borzalmasak voltak a nácik által a koncentrációs táborok foglyain végzett kutatások és a japánok által a második világháborúban foglyokon végzett kísérletek. Ez vezetett a Nürnbergi Kódex, majd a Helsinki Nyilatkozat kidolgozásához. Újabban a hidegháború idején az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a hadsereg égisze alatt végzett kutatások egy részét etikátlannak ítélték. Ezért fontos, hogy a döntéshozók és a katonai kutatóintézetek etikai iránymutatással és felügyelettel rendelkezzenek annak biztosítására, hogy a katonai orvosbiológiai kutatás célja jogszerű és etikus legyen.

A katonai állomány maga is lehet orvosbiológiai kutatás alanya, vagy mert a kutatás annyira titkos, hogy más résztvevőkön nem végezhető, vagy mert a kutatás elsődleges haszonélvezője a katonai állomány. A katonai állomány kutatási alanyként különleges kockázatoknak van kitéve a burkolt vagy nyílt kényszer, az önrendelkezés hiánya és az ilyen kutatások intézményi felügyeletének átláthatatlansága miatt. Itt is vannak történelmi példák arra, hogy katonai kutatási alanyok károsodtak a rossz kutatási gyakorlat következtében. Ezért a katonai alanyokon végzett kutatások etikai irányításának és engedélyezésének folyamata példaértékű kell, hogy legyen.